Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
2016.07.23.
Reggel valami csoda folytán korán keltem, már 10 előtt fent voltam. Pár perc múlva kikeltem az ágyból, és azt vettem észre, hogy farkas szemet nézek valakivel, akinek a szeme a hajamra siklott. Evelin volt. (Gábor->tesóm barátnője).
-Jó a hajad.
-Tudom.-nagyon szerény vagyok így kora reggel.
-Nekem is ilyen volt, Csenge ki is röhögött, ezért tükörbe se néztem-mesélte
-Mi történt veled, hogy nem néztél tükörbe-nevettünk fel a Gabival.
-Hahaha, nagyon vicces.-azzal a gyilkos tekintetével nézett.
Ezután inkább kimentem, megmosakodtam, felöltöztem, szét szedtem a hajamat.
5 óra fele, végre elindultunk focira. Egy farmer rövidnadrágba és egy fehér felsőbe mentem. Mikor odaértünk, akkor még nem volt ott a másik csapat. A Ferit kézfogással üdvözölte mindenki.
-Apád hol van?-kérdezték a Rebitől.
-Nem tudom, nem voltam otthon.
Ezután nem nagyon figyeltem, inkább néztem ahogy fociznak. Az egyik fiú olyan cuki volt. Majdnem elolvadtam, de aztán még se. Megjött a másik csapat elkezdtük nézni, de én közben elbambultam. Csak azt vettem észre, hogy valaki mondja a nevem, de itt csak két ember tudja, de az egyik ép a kapuban van, a másik meg mellettem.
-Hm?-kérdeztem.
-Mondom te csináltad meg a hajam.
-Enyémet is megcsinálod?-kérdezte Dávid. (pár ember nevét megtudtam, miközben beszélgettek.)
-Persze, csak ragasz magadnak hajat.-nevettem fel.
-Enyémet megtudod csinálni?-kérdezte Angi.
-Persze, most?
-Tényleg megcsinálod?-csillant fel a szeme. Én erre csak bólintottam, és oda mentem hozzá.
-Ott kihagytál egy hajszálat.-szált vitába Dávid.
-Mi? Hol? Ne idegelj!
-Nyugi nem baj.nyugtatott meg az Angi.
-Ott feláll elől nem látod?-látjátok milyen kedves velem? Nem? Én se. Parketta fonást csináltam, csak rövid egy kicsit a haja és fokozatosra van vágva, úgy egy kicsit nehezebb.
Első félidő után mentünk Győrbe végre. Parkolót alig találtunk, a híd is már félig tele volt.
Sokat énekeltünk, videóztunk, és képeket csináltunk. A vége fel oda jött egy csaj mellénk és elkezdett táncolni. Öhmm okéé. Miután vége lett elmentünk a mekibe. Az autóba szakadtunk a röhögéstől. A Feri nem tudta kimondani, hogy big mac mcmenü plusot kérünk.
-0-24-ig nyitva.-mondta Rebi.
-Akkor ez egész éjjel nyitva van?-kérdeztem, mert most na honnan kellett volna tudnom?
-Viki te tényleg sötét vagy-köszi Feri én is szeretlek.
Mikor sorra kerültünk a bátyám nagy nehezen kinyögte, hogy mit kérünk, utána elmentünk az Árkádhoz enni.Miután megettük, elindultunk haza, csak persze rossz irányba.
-Persze, mikor a Rebivel jövök, mindig eltévedek-háborodott fel a Feri.
-Rebi szállj ki!-parancsoltam rá komly arccal, de elnevettem magam.
Éjfél után értünk haza már nagyon fáradt voltam, de persze nem tudtam aludni, ezért elkezdtem beszélgetni egy csajjal. Fél 4 után bealudtam.
Sziasztok, bocsi, hogy ilyen sokáig nem voltam csak nem volt nálam a laptop, meg nem is volt annyi időm.
Megosztás a facebookonLegyen már délután!
Este, lehetett olyan 9-10 körül, mikor Rebi (Feri (tesóm) barátnője) írt, hogy vigyem le a sört. Jó kislány voltam levittem, pedig még mindig nem voltam valami jól. Odaadtam a sört, közben a Feri megszólal
-Holnap megyünk focira, utána megyünk Győrbe.-ezt nem tudom miért kellett közölni-e velem, de oké
-Oké,mikor mentek?-kérdeztem, kíváncsi voltam, mert akkor elfoglalom a szobáját.
-Te is jössz-mondta Rei chipset zabálva.
-É..én is?- wtf?
-Mér´ nem akarsz?
-Még szép,hogy megyek.kezdtem el ugrálni, nem érdekelt az, hogy rosszul vagyok, hogy szédülök, igaz majdnem kihánytam magam, de nem baj.
Felrohantam a konyhába, folytattam a mosogatást, közben majd kiugortam a bőrömből, annyira örültem, hogy mehetek Halott Pénzre, és Wellhellora. Focira és mehetek, mert utána egyből megyünk. Szerintem holnap egész nap a szekrényem előtt fogok állni, hogy miben menjek.
Megosztás a facebookonNEM AKARTAM ÖNGYILKOS LENNI!
Mindenki csalódott egyszer már valakiben,van aki többször, és van aki szerencsére csak egyszer. Akik sokszor csalódtak már az emberekben, próbálnak bunkók lenni, nem közel engedni magukhoz az embereket. Valaki a sportba folytja bánatát, van aki rajzol ilyenkor, van aki zenét hallgat, van aki elmegy egyet sétálni, van aki levezeti magán (vagy a falon), és vannak akik öngyilkosok akarnak lenni, én is inkább ebbe a csoportba tartozok.
Van aki csak divatból vagdossa magát, hogy menőbb legyen (találkoztam ilyennel, és még büszkén el is küldte), van aki azon vezeti le a fájdalmát, mert csúfolják, mert kövér, sovány, kicsi a melle stb. Én majdnem mindig ezen vezettem le, vagy tele ettem magam (utána meghánytattam magam, NEM vagyok bulimiás), volt, hogy éheztettem magam,és volt, hogy táncoltam. Mindig más hogy éltem át, a dolgokat.
Oviskorom óta csúfolnak az alakom végett, mivel nem vagyok valami a sovány, sokat sírtam, de aztán ne érdekelt. Egyszer haza jöttem suliból, az nap is csúfoltak, de már annyira ´nem´ zavart, itthon már a tesóim is bántottak a szavakkal, mindegyik szóval belegázoltak a lelkemben, akkor éreztem nagyon rosszul magam. Nem gondoltam volna, hogy majd pont ők fogják a fejemhez hozzá vágni, hogy ´Dagadt´ és ennek a szónak az összes szinomímáját. Sírva futottam le ilyen pince féleségbe, ott bőgtem ki magam, senki se jött utánam még az anyu se! Találtam egy bicskát, elkezdtem vele játszani, de nem akartam meg vágni magam vele, csak a kezem felett tartottam és csodálva néztem (ne kérdezzétek, hogy miért), majd le jött a bátyám és elvette tőlem, elkezdett kiabálni, hogy ez nem gyerek játék, hogy normális e vagyok, hogy ezt csináltam. Miközben csak fogtam a bicskát, semmi rosszat nem csináltam. Ez után nem nyúltam késhez, féltem tőle, hogy meg vág, nem is egyszer elvágtam vele a kezem, véletlenül még a hámozóval is. (Tudom mit gondoltok, hogy lehet valaki ilyen szerencsétlen).
Teltek az évek, már nem csúfoltak annyira, már nem mentem sírva haza (csak egyszer, mikor a kapuba elcsúsztam a jégen, de az semmi). Lett ´barátom´, aki ´szeretett´, csak kb. majdnem mindennap megcsalt. Többször is szakítottunk, de mindig vissza könyörögte magát valahogy, de már nagyon megbántam, hogy össze jöttem vele. Mikor a tesóm koszorúcskája volt, aznap dobott ki, mint ha egy rongy lennék, azóta írogatott, de nem írtam vissza neki. Itt még nem bántottam magam, mert itt volt velem az akkori ´legjobb´ barátnőm, itt csak sírtam, meg a halálra gondoltam. Jobb is lett volna akkor innen eltűnni, de nem, anyuék végett nem.
Pár évvel később újra elkezdtem írni az egyik haverommal, aki szerelmes volt belém, de aztán nem tartottuk a kapcsolatot. Beleszerettem. Ő is belém, mondjuk ezt mondta. Jól elvoltunk. Pár hónap után csak a szexről beszélt, nagyon idegesített. Folyton össze vesztünk. Egyszer úgy, hogy hetekig nem beszéltünk, akkor vagdostam magam először. Kibékültünk. Megtudta, hogy mit csináltam. Megharagudott. Nem beszélt velem. Nem írt vissza. Nem hallgatott meg. A Kingának mindig mindent elmondott. Nekem nem. Megtudtam, hogy megint vagdosta magát. Beszélni akartam vele. Ő elküldött melegebb éghajlatokra. Megint nem beszéltünk. Kingánál aludtam, mikor írt. Egy képet küldött, a keze volt, rajta hegekkel. Sírtam. Kinga beszélt vele. Egyszer csak Kinga nagyon kiakadt. Elküldte a francba, és hogy nyugodtan vagdossa magát. Mikor megtudtam még jobban össze törtem. Miatta szakítottunk. Mikor haza mentem, kerestem egy faragót, mindig abból vettem ki a pengét. Sikeresen eltörtem. Újra vagdostam magam. Hónapokig olyan voltam mint egy zombi, felkeltem, suliba mentem, haza jöttem, Kinga kajával tömött, feküdtem. Anya pár hónap múlva látta csak meg a kezem kiakadt, de most az se érdekelt. Síelni mentünk, kiakartam venni a pengét, nehogy ott vegyék észre a tanítok, de nem volt meg egyik sem. Kétségbe estem, mindenhol kerestem, de nem találtam. Feladtam a keresést. A mai napig nem léptem még túl rajta, még mindig hiányzik, hiányzik az, hogy Babának hívjon amit annyira szerettem. Minden hiányzik.
Nem rég össze vesztem az egyik ´barátnőmmel´ akit már nem mondhatnák barátnőnek. Régebben nagyon jobban voltunk, de ma már egy senki házi kurva lett (bocsi a csúnya szavakért). Akkor a lábamat vagdostam, azt próbáltam takarni. Hála az égnek ez előtti héten nem voltak olyan melegek, ezért járhattam hosszú nadrágba.
Mindenki mondta már azt, hogy meg akar halni, megöli magát, de közben, félt a haláltól, félt, hogy valaki fog majd rá gondolni, valakinek fog e hiányozni. Én biztosíthatlak róla, aki ismert, és akinek fontos voltál annak fogsz hiányozni. Még annak is aki nem mutatja ki, hogy kedvel, aki sokat piszkált, aki azt vágta hozzád, hogy dögölj meg, annak is fogsz hiányozni. Főleg a szüleidnek, rájuk is kell gondolni, mert nagyon rossz lehet egy gyereket elveszíteni. SOHA NE AD FEL!
Megosztás a facebookonReggel, azaz délben mikor felkeltem anyu már nem volt itthon, ilyenkor szeretek itthon lenni. Semmi bajom sincs az anyuval, de szeretek mikor dolgozik, vagy el kellett valahova mennie. Az ilyen napokat nagyon szeretem, főleg mikor a tesóim sincsenek itt. Mikor kijöttem a szobámból megnéztem ki van itthon, hát persze, hogy a Szabi nem ment sehova és a Gabika (unokaöcsém) sem.
-Jó reggelt! Anyu most éppen hol van?-kérdeztem fáradtan
-Szia, elment üzletbe.-oké, értem akkor most nem dolgozik.
Bementem a konyhába, feltettem vizet forrni a kávéhoz, addig elmentem mosakodni, a hajamat lófarokba kötöttem, utána befontam és feltettem konytba. Mikor ezzel végeztem megcsináltam a kávémat, természetesen vissza mentem az ágyamba, de álom már nem jött a szememre. Így megnéztem az értesítéseimet a tableton, de az egyből ki is kapcsolt, remek, ennek is most kell lemerülnie. Gyors feltettem töltőre, és megkerestem a telefonomat, ami a lepedő(?) alatt volt. Oké, én nem tudom mit csináltam az éjjel, de szerintem nem is akarom.
Megnéztem az értesítéseimet, de nem volt semmi érdekes, csak Kinga írt messengeren, hogy leöregezték, le csókolomozták én persze, mint jó barátnő kiröhögtem és szívattam egy kicsit. Megnéztem az instagramot, facebookot, de most nem kötött le. Wattpadon olvastam egy kicsit, nagyon imádom amiket ott írnak, bárcsak én is olyan jól írnák. Ez után felvettem egy lenge nyári ruhát, nem nagyon szerettem a szoknyákat és a rövid nadrágokat, mert utálom a combomat. olyan csúnya és nagy, mint a kötözött sonka.
Fél óra múlva kimentem enni ebédet, ami spagetti volt. Annyira nem szerettem, de magamba tömtem, mert ha megint megtudják, hogy nem ettem akkor addig nem fognak hagyni míg nem eszek. Kinga képes megtömni, volt már róla szó, majdnem kihánytam magam, olyan rosszul voltam akkor. Vagy 1 órán keresztül ettem, pedig nem ettem sokat, a Gabika többet evett mint és már meg is ette, pedig nem eszik valami sokat.
Kaja után elmentem piheni, megnéztem 6 részt a sorozat 2. évadából imádom, mos éppen a Faking it-et nézem, imádom, Liam olyan cuki.
Sorozat nézés közben felhívott a Kinga (néni):D (K-Kinga, V-Viki)
V: CSÓKOLOM KINGA NÉNI!-kiabáltam bele a telefonba
K: 1. Szia, 2. NE KIABÁLJ, NEM VAGYOK SÜKET, 3. ma még találkozunk remélem tudod-´fenyegetett´
V:Én is szeretem magát <3, na de miért hívtál drágaszágom?-szempilla rebegtettés. :D
K: Ja, hogy nem soká megyek, és most rebegtetted a szempilládat ugye?-kérdezte röhögve, hát igen már ismer :D, de ezt csak mostanában kezdtem.
V: Neeem, soohaaa, úgy ismersz?-nevettem fel.
K: Úgy.-látjátok milyen kedves? Nem? Nyugi én sem :D
V: Na jó akkor készítem a chipset, meg a laptopot, csókolom.- meg sem vártam a válaszát, leraktam.
Sziasztok, ma talán még leírom a folytatásd, de nem biztos mivel nem soká jön az a gyagyás:D
Megosztás a facebookonÜdvözlök mindenkit az oldalamon!
Viki vagyok, az írásban még nagyon kezdő vagyok. 14 éves vagyok,szeptemberben töltöm a 15.
Ezt a blogot azért hoztam létre, mert valahova leszerettem volna a gondolataimat, a mindennapjaimat. Most feltehetnétek azt a kérdést, hogy akkor miért nem vezetek naplót. Volt már több 1000 naplóm, de vagy elhagytam, vagy a tesóim elvették és elolvasták. Hát igen kedves tesóim vannak nagyon.
Itt van rólam pár dolog:
kalandok, szerelem, barátok, hazugságok, bizalom, öröm semmi sem maradhat ki egy jó nyárból