Legyen már délután!

Este, lehetett olyan 9-10 körül, mikor Rebi (Feri (tesóm) barátnője) írt, hogy vigyem le a sört. Jó kislány voltam levittem, pedig még mindig nem voltam valami jól. Odaadtam a sört, közben a Feri megszólal

-Holnap megyünk focira, utána megyünk Győrbe.-ezt nem tudom miért kellett közölni-e velem, de oké

-Oké,mikor mentek?-kérdeztem, kíváncsi voltam, mert akkor elfoglalom a szobáját.

-Te is jössz-mondta Rei chipset zabálva.

-É..én is?- wtf?

-Mér´ nem akarsz?

-Még szép,hogy megyek.kezdtem el ugrálni, nem érdekelt az, hogy rosszul vagyok, hogy szédülök, igaz majdnem kihánytam magam, de nem baj.

Felrohantam a konyhába, folytattam a mosogatást, közben majd kiugortam a bőrömből, annyira örültem, hogy mehetek Halott Pénzre, és Wellhellora. Focira és mehetek, mert utána egyből megyünk. Szerintem holnap egész nap a szekrényem előtt fogok állni, hogy miben menjek.

Megosztás a facebookon